Egészségszociológiai Tudományos Koordinációs Központ

Vezetője: Rusinné Dr. habil Fedor Anita

Hazánkban a lakosság egészségi állapotának javítása kiemelt fontosságú terület, azonban e cél eléréséhez megfelelő ismeretek szükségesek az aktuális helyzetről. A központilag gyűjtött, javarészt az egészségügyi ellátórendszerből származó adatok nem alkalmasak ugyanakkor arra, hogy az egészségi állapot legfőbb determinánsairól is képet kapjunk, így ezekre vonatkozóan az egyes vizsgálatok, a széles körben értelmezett egészségfelmérések szolgálhatnak támpontul. Fontos, hogy a megelőzés kérdéskörét szélesebb szakmai alapokra helyezve közelítsük meg, szükséges kiterjeszteni a preventív szemlélet tudományos bázisát, melyhez multidiszciplináris kutatóműhelyek létrehozása is indokolt lehet, amelyek képesek az interszektoriális együttműködések és beavatkozási pontok megvilágítására, ezzel hozzájárulva a lakosság egészségi állapotának javításához, az ellátórendszer korszerűsítéséhez.
Az Egészségszociológiai Tudományos Koordinációs Központ (ETKK) célja az egészségi állapot, az önminősített jóllét valamint az egészség és betegség társadalmi meghatározottságának vizsgálata, amely összhangban van a WHO egészség definíciójával: „Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jóllét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság hiánya”. 

 

A fenti cél elérésének és a megfelelő színvonalú működtetési rendszer kiépítésének, korszerűsítésnek feltétele a stratégiai döntéseket megalapozó tanulmányok készítése. Az egészségügy olyan nagy társadalmi alrendszer, amely nem csupán a gyógyítást, hanem a működtetés finanszírozásától az ellátási rendszer struktúráján át a megelőzés és a társadalmi felelősségvállalás részeként a szociális problémákkal küzdők iránti szolidaritás és esélyegyenlőség kiépítése is fontos része. Az ETKK ennek megfelelően komplex kutatási programok szervezését, alap- és alkalmazott kutatások menedzselését kívánja megvalósítani.

 

Az egészségügyi ellátás és az emberi életminőség különbségeinek vizsgálata időbeli, területi és társadalmi rétegződésbeli (horizontális és vertikális) vonatkozásokban néhány területen már érdemi kutatási eredményeket tud felmutatni. Sok olyan részterület azonban még felmérésre vár, amelyek alapvető feladatként jelennek meg az egészség- és társadalomtudomány határterületein. Ezeken a határterületeken elért eredmények könnyen integrálhatóak a mindennapi működésbe, ami biztosíthatja a kutatások közvetlen hatását az életminőség és egészségtudatosság egyéni és csoportos fejlődésében. 
Az Egészségügyi Kar szakterületi specialitásából, képzési kínálatából adódik, hogy mind a társadalomtudományi és mind az egészségtudományi aspektusok jelen vannak a kutatói tevékenységben. Eddig a két terület elkülönülve jelent meg a tudományos közéletünkben. A kutatóközpont keretei között azonban azt célozzuk meg, hogy e két tudományterület ötvözésével, az egészségszociológia profilját kialakítva, segítségül hívva egy komplex társadalomtudományi modellekkel is alátámasztott, az egészségi állapot és önminősített jóllét mintázatát feltérképezzük a különböző társadalmi csoportokban. Így a kutatások széles spektruma jelenik meg a vizsgálódási palettán, melyek magukba foglalják az egészségügynek, mint sajátos társadalmi alrendszernek a vizsgálatát, és az egészségnek, mint a társadalmi egyenlőtlenségek és a társadalmi kapcsolatok egyik kiemelt jelentőségű dimenziójának a vizsgálatát is. 
Célunk továbbá, hogy az egészség szociológiai vonatkozásait úgy tárjuk fel, hogy az életmód egészségmagatartásra gyakorolt hatásait vizsgáljuk (feltételezve, hogy a társadalmi struktúrában elfoglalt hely, meghatározó ebben a dimenzióban is), ezzel lehetőséget teremtve arra, hogy az empirikus munka eredményei alapján kidolgozzuk az adott lokális társadalomra vonatkozó egészségfejlesztéshez, szolgáltatásfejlesztéshez kötődő cselekvési lehetőségeket. A vállalt kutatási témánkban megjelenik a társadalmi felelősségvállaláshoz fűződő erős kötődésünk.
Új kutatási területként rajzolódik ki az egészségműveltség jellemzőinek feltárása.
Az ETKK a hatékony empirikus kutatás, a munka lebonyolítása és a minél szélesebb körű ismeretek feltárásának, a hivatalos döntések előkészítésének érdekében együttműködést alakít ki a helyi/regionális egészségügyi intézményekkel (Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház, Állami Népegészségügyi Tisztifőorvosi Szolgálat, Egészségfejlesztési Irodák); a külhoni magyarok vizsgálatára koncentrálva a határontúli magyar egyetemek kutatócsoportjaival. 

 

Fő kutatási témák: 

  • Az önminősített jóllét szociodemográfiai/szociokulturális/szocioökonómiai vizsgálata. 
  • A munkával való elégedettség egészségszociológiai vizsgálata.
  • Az egészségügy szociológiája (az egészségügyi és a szociális ágazat igazgatási, ellátási intézményrendszere áll a kutatás középpontjában). Ezen belül a nemek egészségszociológiája, az ápoló-beteg viszony, az egészségmagatartás, az egészségműveltség, életmód és egészség-rizikómagatartás, családi, partnerkapcsolati státusz és egészség, a változó/átalakuló családmodellek együttélési formák hatása.
  • A betegutak, az irányított betegellátás, az egészségügyi/szociális ellátórendszer állapotának feltárása, fejlesztési koncepcióinak ismertetése.
  • A stressz és egészség, egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés, a sajátos nevelési igény oktatási és egészségügyi vonatkozásai, egészségügyi minőségbiztosítás (pl. betegelégedettség). Ezen belül kiemelt jelentőségű a szakmai képzés- és továbbképzésnek a szervezeti, tartalmi, releváns nemzetközi formákkal való megfeleltetésének koordinálása.
  • Az egészséges életmód fejlesztés szociológiája (az életmódtól az egészségrizikó-magatartásig), az egészségmegőrzés, az egészség gazdasági aspektusainak az elemzése, a gazdasági aktivitás - munkával való elégedettség és az önminősített jóllét kapcsolata.
  • Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér bevezetésének szükségessége, lehetőségei, kapcsolódásai más szakterületekkel, az ipari és informatikai fejlődés hatásai az emberi egészség és életminőség javításában.
  • Az egészségügyi szolgáltató alrendszer vezetést segítő informatikai rendszereinek elemzése, az elektronikus adatvédelem és az orvosetikai szempontok garanciáinak vizsgálata, nemzetközi felhasználási alternatíváinak kutatása. 
  • A társadalmi rétegződés és az egészségi állapot kölcsönhatásainak múltbeli, társadalmi (oktatási, etnikai, kulturális, vallási stb.) gazdasági aspektusainak vizsgálata.

 

Vizsgálati célcsoportjaink: egy adott régió, megye, település lakóinak reprezentatív mintája, egy-egy hátrányos helyzetű település, speciális társadalmi csoport vizsgálata, egy adott demográfiai vagy foglalkozási csoport, valamint egy-egy intézmény/intézményrendszer vizsgálata. 
A kutatóközpont lehetőséget biztosít a kar oktatóinak tudományos előmeneteléhez, a PhD hallgatók tudományos munkájának lebonyolításához, értekezésének elkészítéséhez.

Koordinációs Központként fontosnak tartjuk a tudományos konferenciák, egyeztető fórumok megszervezését.

 

Az Egészségszociológiai Tudományos Koordinációs Központ tagjai: 

Szervezeten belüli tagok: 

  • A Debreceni Egyetem Egészségügyi Karán dolgozó valamennyi kutatómunkára felkészült és alkalmas oktató, kutató, doktorandusz, szakkollégista hallgató 
  • A Debreceni Egyetem Doktori Iskoláinak tagjai, akikkel egy-egy téma kutatására együttműködési megállapodást kötünk.

Szervezeten kívüli együttműködő intézményekből felvett kutatók:

  • elsősorban az egészségügyi szervezetek (kórházak, EFI irodák, kutató központok, speciális adhoc szerveztek (pl. pályázat megvalósításra létrehozott projektszerveztek) képviselői
  • igazgatási szervezetek együttműködő csoportjai, stb. 

Szervezeten kívüli külhoni egyetemi kutatószervezetek:

  • Partiumi Területi Kutatások Intézete (Partiumi Keresztény Egyetem)
  • Életminőség Kutatóközpont (Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem)

 

Az Egészségszociológiai Tudományos Koordinációs Központ tagsága: 

Az EKTT a tagságát az általa meghirdetett, felvállalt kutatási programokhoz szervezi, vagy olyan személyes kezdeményezést támogat, amely a profiljához illeszkedik. Ebből adódóan, a tagsági felvételt a jelölt kutatási tématervezetének, motivációs levelének az ismeretében a témavezetőkből és az EKTT vezetőségéből álló felvételi bizottság döntése alapján hozza meg. 
 

Frissítés dátuma: 2020.02.04.


Tisztelt Felhasználó!

 

A Debreceni Egyetem kiemelt fontosságúnak tartja a rendelkezésére bocsátott, illetve birtokába jutott személyes adatok védelmét. Ezúton tájékoztatjuk Önt, hogy a Debreceni Egyetem a 2018. május 25. napjától kötelezően alkalmazandó Általános Adatvédelmi Rendelet alapján felülvizsgálta folyamatait és beépítette a GDPR előírásait az adatkezelési és adatvédelmi tevékenységébe. A felhasználók személyes adatait a Debreceni Egyetem korábban is teljes körültekintéssel kezelte, megfelelve az érvényben lévő adatkezelési szabályozásoknak. A GDPR előírásait követve frissítettük Adatvédelmi Tájékoztatónkat, amelyet az alábbi linkre kattintva olvashat el: Adatkezelési tájékoztató. DE Kancellária VIR Központ

A tájékoztatót megismertem.