Kutatások a dolgozók védelmében

2020. május 07. - 15:43
A mezőgazdaságban használt növényvédőszerek egészségre gyakorolt hatásait tanulmányozzák a Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karának kutatói. A szakemberek olyan nemzetközi vizsgálatokban is részt vesznek, amelyek a munkahelyi kóroki tényezők és UV-sugárzás egészségkárosító kockázatait mérik fel.

A különböző kórokozókat elpusztító kémiai anyagok DNS-károsító tulajdonságait vizsgálták a Debreceni Egyetem Népegészségügyi Kar Megelőző Orvostani Intézetében, a Munkaegészségtani Tanszéken található genotoxikológiai laborban.

Ádám Balázs tanszékvezető, egyetemi docens elmondta: elemezték, milyen kockázatoknak vannak kitéve azok, akik ilyen hatóanyagokat, illetve készítményeket használnak a munkájuk során a mezőgazdaságban. Az eredményekből arra is lehet majd következtetni, hogy a lakosság milyen veszélyeknek van kitéve. A szakember kifejtette: a legújabb kutatások során a glifozátra, a világszerte legnagyobb mennyiségben gyomirtásra használt növényvédőszer hatóanyagra koncentráltak.

- A glifozátot óriási mennyiségben alkalmazzák, az utóbbi időben pedig felmerült: az emberi DNS-t károsító és rákkeltő tulajdonsággal rendelkezhet. Az EU tavaly tavasszal újra engedélyezte a hatóanyag használatát, ami elég hangos szakmai vitákat váltott ki, sokan megkérdőjelezték, hogy szakmailag megalapozott volt-e a döntés. Ebben a közegben sok helyen elindult kutatás a témában, amihez a Népegészségügyi Kar is csatlakozott – közölte Ádám Balázs egyetemi docens.

A glifozáttal kapcsolatban kétféle kutatást végeztek a Debreceni Egyetemen. Egyrészt egy szisztematikus irodalmi áttekintés történt, amely során a szakemberek olyan témaspecifikus közleményeket tekintettek át, melyekben az egyes hatóanyagok és késztermékek egészségkárosító hatása közötti összehasonlítást végeztek. Ádám Balázs kiemelte: úgy tűnik, hogy a hatóanyagon kívül egyéb összetevőket is tartalmazó készítmények mérgezőbbek lehetnek, mint önmagában a hatóanyag.

- Sokkal kevesebb figyelem irányul a késztermékekre, holott a dolgozók sem önmagában a hatóanyaggal, hanem a növényvédőszer-készítménnyel találkoznak a munkájuk során. A feltételezést az irodalmi áttekintés bizonyította, az elmúlt években elvégzett vizsgálatok, összehasonlítások többsége szerint a késztermékek egészségkárosítóbb hatásúak – jelentette ki.

A laborkutatások során is a hatóanyaggal hasonlították össze annak három készítményét– ezek közül kettő Magyarországon is forgalomban van, míg a harmadikat uniós utasításra 2017-ben tiltották be az egyik összetevő miatt. A szakemberek azonos körülmények között vizsgálták a készítmények emberi fehérvérsejtekre kifejtett sejt- és génkárosító hatását, és ebben az esetben is azt találták, hogy a készítmények jobban károsítják a sejteket, noha önálló DNS-károsító hatást sem ezeknél, sem pedig a hatóanyagnál nem sikerült kimutatni. Egy másik vizsgálati módszert alkalmazó, jelenleg is folyó kísérletsorozatban viszont az előzetes adatok szerint kimutatható a mérgező hatás. Ádám Balázs hozzáfűzte: a kisérletek folytatódnak annak érdekében, hogy minél több információval és bizonyítékkal lehessen alátámasztani a hatóanyag és a belőle készült növényvédőszerek DNS károsító és következményes rákkeltő hatását.

Az egyetemi docens és a kar munkatársai emellett részt vesznek az Egészségügyi Világszervezet és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (WHO/ILO) munkacsoportjának több tevékenységében is. Ezek célja az adatgyűjtés és az irodalmi áttekintés különböző munkahelyi kóroki tényezőkről és az általuk okozott betegségekről. Ezzel lehetővé válik a kockázati tényezők figyelembe vétele a betegségteher-vizsgálatoknál. Az egyik munkacsoportban arra keresik a választ, hogy mennyien és milyen mértékben vannak kitéve a por hatásainak a bányászatban, építőiparban, kőfeldolgozásban, azbeszttermékek gyártáshoz és felhasználásához kapcsolódó iparágakban dolgozók. A publikálás előtt álló kutatás emellett vizsgálja, hogy mennyire növekszik meg az érintett dolgozók esetében a kötőszövetes tüdőbetegségek kialakulásának kockázata, így meghatározhatják a por hatásainak erősségét is. 

- A végső cél az, hogy átfogó kép alakuljon ki a WHO és ILO számára arról, hogy milyen mértékű a munkahelyi porexpozíció világszerte, és ehhez a kötőszövetes tüdőbetegségek kialakulásának milyen kockázatnövekedése társul. Az információk alapján megtudható, hogy e munkahelyi ártalmak hatására milyen betegségteher jelentkezik a társadalomban. Számos munkahelyi kóroki tényező nincs bevonva a zajló globális vizsgálatokba, ehhez gyűjtünk adatokat, amiket majd a WHO és az ILO felhasznál. A munka vége felé tartunk, a rendelkezésre álló emberi tudást összefoglaló, szigorú módszertan alapján készült szisztematikus irodalomáttekintés már elkészült, a kitettségi viszonyokról és a megbetegedésekkel mutatott kapcsolat erősségéről pedig még folyamatban van a kutatómunka – mondta a szakember.

Szintén egységes módszertan alapján tekintik át, hogy az UV-sugárzás milyen mértékben hat a külterületen, így például az építőiparban, a mezőgazdaságban dolgozókra, mennyire növeli meg a bőrrák különböző formáinak megjelenését. Vizsgálatokat különleges dolgozói csoportok, például hegymászók, hegyimentők esetében is végeztek, mivel a magasabban fekvő területeken nagyobb lehet a kitettség. Mindemellett folyik annak az áttekintése is, hogy az UV-sugárzásnak milyen hatása van a szürkehályog kialakulására. Ádám Balázs elmondta: az elvégzett szisztematikus irodalmi áttekintésre épülő, hiánypótló kutatás révén olyan összesített információk állnak majd rendelkezésre, amelyekkel el lehet végezni célzott betegségteher-modell-vizsgálatokat.

Sajtóiroda - BZ


Tisztelt Felhasználó!

 

A Debreceni Egyetem kiemelt fontosságúnak tartja a rendelkezésére bocsátott, illetve birtokába jutott személyes adatok védelmét. Ezúton tájékoztatjuk Önt, hogy a Debreceni Egyetem a 2018. május 25. napjától kötelezően alkalmazandó Általános Adatvédelmi Rendelet alapján felülvizsgálta folyamatait és beépítette a GDPR előírásait az adatkezelési és adatvédelmi tevékenységébe. A felhasználók személyes adatait a Debreceni Egyetem korábban is teljes körültekintéssel kezelte, megfelelve az érvényben lévő adatkezelési szabályozásoknak. A GDPR előírásait követve frissítettük Adatvédelmi Tájékoztatónkat, amelyet az alábbi linkre kattintva olvashat el: Adatkezelési tájékoztató. DE Kancellária VIR Központ

A tájékoztatót megismertem.