Egészségügyi tanár

Szakfelelős: 
Dr. Kósa Zsigmond főiskolai tanár, PhD 
Dr. Pusztai Gabriella egyetemi tanár, DSc
 
A képzés célja: 
Az egészségügyi szakterületen, az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszainak évfolyamain, az iskolai rendszerű, valamint az iskolarendszeren kívüli szakiskolai, szakközépiskolai oktatásban, továbbá az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképzésekben az elméleti és elméletigényes szakmai tantárgyak tanítására, az iskola pedagógiai feladatainak végzésére, az egészségügyi szakoktatás pedagógiai kutatási, tervezési, fejlesztési feladatok ellátására, valamint a felnőttképzésben az egészségügyi irányultságú nevelési és oktatási feladatai ellátására képes tanárok képzése, továbbá a tanulmányaik doktori képzésben való folytatására történő felkészítés.
 
A képzés időtartama: 
A képzési idő az előtanulmányoktól függően 3 vagy 4 félév, amely magában foglalja a tanítási gyakorlatot is.
 
Az egészségügyi tanár szakterületi tudása, készségei, képességei:
Az egészségügyi tanár alkalmas
az egészségtudomány, illetve a neveléstudomány területén szerzett ismeretek összekapcsolásával és továbbfejlesztésével az egészséges életmódra nevelni;
- az általános nevelési, oktatási, egészségnevelési és mentálhigiénés feladatok ellátása, az egészségnevelő módszerek alkalmazása során felismerni az egészségkárosító környezeti, valamint az életmódból fakadó (kábítószer-fogyasztó, alkoholfüggő) vagy a rossz szociális helyzetből származó negatív hatásokat;
- az egészségmegőrzés és -visszaállítás egyéni és társadalmi normáinak, gyakorlatának megismerésére, prevenciós programok tervezésére, kidolgozására, fejlesztésére és alkalmazására a szakképzésben;
- az életminőség javítása érdekében problémamegoldó, korszerű életmodelleket, a megváltozott egészségi állapotnak megfelelő életvitelt ajánlani, s erre oktatni, nevelni a pedagógia leghatékonyabb módszereivel, eszközeivel; az egészségügyi szakképzés során a szakmai identifikáció kialakítására, a pályaszocializáció, az attitűdformálásra;
- a pályaorientáció, a pályaválasztási tanácsadás, a pályakövetés feladatainak ellátására, életpálya modell kialakítására, karriertervezésre
- a Nemzeti alaptantervnek, a szakképzés szerinti kerettanterveknek megfelelően az egészségügyi képzés speciális, regionális igényeknek megfelelő szakmai fejlesztésére, a helyi képzési koncepciók, tantervek, középtávú és távlati fejlesztési programok kidolgozásra;
- kommunikációs igényesség jellemzi a sajátos egészségügyi interperszonális kapcsolatokban, mindehhez didaktikai felkészültséggel rendelkezik, képes erre nevelni, tanári munkája során példát mutatni;
- felismeri a képzési hely (képző intézmény), valamint a gazdasági, munkaerő-piaci és társadalmi környezet közötti kapcsolatot és ennek fejlesztési lehetőségeit.
 
Az egészségügyi tanár szakon a szakterületi ismeretek:
az 1. § b) pontja tekintetében: legfeljebb 50 kredit
  • az alapképzésben megszerzett szakterületi ismereteket bővítő ismeretek;
  • az egészségügyi oktatás, képzés gyakorlati szakmai tárgyainak magas színvonalú oktatását támogató egészségtudományi ismeretek elmélyítése;
  • a szakmai képzés Nemzeti alaptanterven alapuló kerettantervei szerinti, a szakmai orientációs, a szakmai alapozó, illetve a szakképesítést nyújtó szaktárgyak tanításához kapcsolódó szakmacsoportos szakterületi ismeretek,
  • a köznevelésben és a felnőttoktatásban az egészségfejlesztés szakmódszertana.
 
Az egészségügyi tanár szakterületi ismeretei:
a) szakmai alapozó ismeretek
- egészségügyi jogi, közgazdasági, informatikai, szervezési és menedzsment ismeretek: köznevelés, szakképzés, felnőttképzés jogi szabályai, családjog, gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló jog, esélyegyenlőség joga, munkavégzés jogi szabályozása, titokvédelem, adatvédelem, szervezeti kultúra, piackutatás, marketingtechnikák, stratégiai menedzsment, gazdálkodási alapfolyamatok, minőségügyi alapok, eljárások, munkavédelmi, tűzvédelmi, környezetvédelmi szabályok, vezetői technikák, HR technikák, kompetencia meghatározása, munkakapcsolatok etikai vonatkozásai;
 
b) a szakmai törzsanyag ismeretkörei
- az egészségügyi oktatás, képzés gyakorlati szakmai tárgyainak oktatását támogató egészségtudományi ismeretek elmélyítése;
- az egészségfejlesztés mikro- és makrokörnyezeti ismereteinek elmélete és gyakorlata: egészségkultúra, egészségfejlesztési módszerek, népegészségügyi mutatók, egészségszociológia;
- az egészségügyi oktatás, képzés, szakképzés rendszere, kapcsolódása az egészségüggyel határos más oktatási területekhez, szintekhez, képzésekhez;
- a tanári szakképzettségnek megfelelő egészségügyi szakmák speciális szaktantárgyai tanításának metodikai, didaktikai ismeretkörei;
- a hatékony kommunikáció módszerei tudatos alkalmazásának ismeretei az egészségügyi ellátásban tipikus interperszonális helyzetek kezelésére;
- a kapcsolatteremtési technikák, kapcsolattartási technikák, segítő technikák, problémamegoldó stratégiák, szociális készségek fejlesztése, megismertetése, tudatosítása, és fejlesztése, romológiai ismeretek;
- egészségtudományi és pedagógiai kutatási ismeretek.
 
Az egészségügyi tanár sajátos szakmódszertani (tantárgy-pedagógiai) ismeretei
- Az egészségügyi oktatás, képzés, szakképzés rendszere, kapcsolódása az egészségüggyel határos más oktatási területekhez, szintekhez, képzésekhez: magyar köznevelési rendszer, szakképzési rendszerek (adaptív, duális, moduláris, kompetencia alapú), az egészségügyi szakképzési és továbbképzési rendszer.
- Az egészségügyi tanári munka hatékonysága, a tanár társadalmi és gazdasági kapcsolatrendszere, helye az iskolai és az iskolán kívüli nevelő, oktató közösségekben: a pedagógiai kommunikáció jellemzői, pedagógiai etika és etikett, szakmai etikett, szakmai kapcsolati rendszer, kérdéskultúra a pedagógiában.
- Szervezetszociológia, szociálpszichológia, életszakaszok nevelési és oktatási módszerei (pedagógia és andragógia eszköztára): személyiségfejlődés folyamata, személypercepció, különböző életkorok fejlődési jellemzői (serdülőkor, ifjúkor, felnőttkor). Személyiségzavarok fajtái és jellemzői. Szerepelmélet fogalmai. Szociális tanulás jelentősége. Egyén és közösség kapcsolata. Csoportdinamika. Devianciák. Pedagógiai irányzatok. Oktatáselméleti irányzatok. A tanuló önálló munkájára alapozott oktatás: távképzés, tréning, atipikus tanítási módszerek. A tutor, a mentor feladatai. Life Long Learning. A tanulás formái, a szakmai képzések módszertana: elméleti módszertan, követelmény taxonómiák, a követelmények és a pedagógiai értékelés kapcsolata. Andragógiai alapismeretek. A felnőttek tanulási jellemzői, módszerei, kompetencia.
- Szociális készségek, érzelmi intelligencia fejlesztése, megismertetése és tudatosítása, spontán és kreatív problémamegoldások módszertana: konfliktuskezelési technikák.
- Az egészségfejlesztés általános módszertana.
- Az alapozó egészségügyi tárgyak szakmódszertana: tudás jellemzői és megjelenési formái: ismeretek, operátorok, pedagógiai folyamat, módszerek hatása, formális, informális nevelés hatása, oktatási algoritmusok, gyakorlati oktatási módszerek, gyakorlatszervezés folyamata, szakmai vizsga szervezése, értékelés módszerei, tanulás módszertani technikák, vizsgatechnikák, tanulási segédletek készítése, tanügyi, szakképzési dokumentumok és alkalmazásuk.
- Az adott egészségügyi szakterületek tantárgycsoportjainak metodikai ismeretkörei és tanítási gyakorlata.
- A tanári szakképzettségnek megfelelő egészségügyi szakmák speciális szaktantárgyai tanításának metodikai, didaktikai ismeretköre.
- Az adott alapképzési szak valamennyi szakirányában kiegészítő szakismeretek és ezek oktatásának szakmódszertana.
 
 
 
Kik jelentkezhetnek?
 
A tanári [3 félév [egészségügyi tanár (okleveles ápoló)]] mesterképzés levelező munkarendre azok jelentkezhetnek, akik okleveles ápoló végzettséggel rendelkeznek. 
A tanári [4 félév [egészségügyi tanár (ápolás és betegellátás)]] mesterképzés levelező munkarendre azok jelentkezhetnek, akik főiskolai vagy alapképzésben szerzett ápoló vagy dietetikus vagy gyógytornász vagy mentőtiszt vagy szülésznő szakképzettséggel rendelkeznek. 
A tanári [4 félév [egészségügyi tanár (egészségügyi gondozás és prevenció)]] mesterképzés levelező munkarendre azok jelentkezhetnek, akik főiskolai vagy alapképzésben védőnő szakképzettséggel rendelkeznek.